Kiss Géza vagyok, 43 éves, nős és négy fiúgyermek édesapja.

Debrecenben születtem, de iskoláimat már Ózdon végeztem, mivel 7 éves koromban szüleimmel Ózdra költöztünk. Szakképzettségem: erősáramú technikus. Gyülekezeti szolgálatom: presbiter és gyermekbibliakör vezető.

Szüleim hívő keresztények, ezért már egészen kisgyermek koromtól jártam gyülekezetbe, ott nőttem fel. A gyermekbibliakörben megismertem a Bibliából nagyon sok történetet, megtanultam sok aranymondást, tudtam, hogyan kell viselkedni a gyülekezetben, ismertem a szokásokat, részt vettem a különböző programokban – egyszóval jól kiigazodtam a gyülekezeti életben. Kívülről nézve minden tökéletesnek tűnt körülöttem, de az egész csak külsőség volt. Nem úgy ismertem Jézus Krisztust mint Megváltómat, csak kötelességtudásból tettem mindent, azért, hogy megfeleljek az elvárásoknak.


A változás 16 éves koromban történt, amikor egy igeszolgálat alatt rá kellett jönnöm, hogy bűnös vagyok. És akkor, ott megismerhettem az Úr Jézust úgy, mint aki meghalt az én bűneimért is, és meg akar bocsátani nekem, aki meg akarja változtatni az életemet, boldogságot akar adni a mostani sablonos élet helyett, és aki nagyon szeret engem. Mikor mindezt elhittem és kértem, hogy bocsásson meg nekem, akkor egy nagy-nagy boldogság töltött el és éreztem, hogy helyreállt az a kapcsolat Isten és köztem, amire már oly régen vágytam.

Ez már 27 éve volt, de azóta sem bántam meg soha, sőt nagyon örülök, hogy mindez fiatal koromban megtörtént, mert sok-sok jó dolgot éltem át az Ő vezetésével. Isten adott nekem egy csodálatos feleséget, akivel 20 éve nagyon boldogan élünk, és négy fiúgyermeket, akiket igyekszünk legjobb tudásunk szerint Isten szeretetében nevelni. Az eddig eltelt időben sokszor megtapasztaltuk Isten áldását az életünkben, és azt is, hogy Ő soha nem hagyott el bennünket. Akár könnyű, akár nehezebb napokat éltünk is át Ő tudta mindig, hogy mire van szükségünk és megadta nekünk. Ebben a reményben éljük továbbra is az életünket, azzal a boldogsággal és szeretettel, amit tőle kaptunk.

A gyülekezetben feleségemmel együtt a gyermekbibliakörben szolgálunk, és tudva azt, hogy a keresztény környezetben felnövő gyermekeknek is szükségük van megtérésre, igyekszünk a gyerekeket úgy tanítani, hogy felismerjék életükben a bűnt, és az megbánva igényeljék Jézus Krisztus bűnbocsátó kegyelmét.

A Bibliában az I. János 1:8-9-ben azt olvassuk, hogy „Ha azt mondjuk, hogy nincs bűnűnk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minden gonoszságtól."


2004 január